Fizikai és mentális fáradtság kutyáknál – Trendek a kiképzésben
Mindig vannak a kutyakiképzéssel kapcsolatban felkapott témák, amikről egy ideig sokat hallhatunk, olvashatunk. Mostanában ezek közé tartozik a reaktivitás, a félelmi agresszió és a fizikai és mentális fáradtság kérdésköre.
Ha engem kérdeztek, őszintén szólva szeretem figyelmen kívül hagyni ezeket a trendeket: a felkapott témákból ugyanis mindenki kiragadja a neki fontosnak tűnő információt, mindenkinek van véleménye, hozzáfűznivalója, ez pedig teljesen elferdítheti a hiteles információkat – amiket ember legyen a talpán, aki ki tud hámozni. A munkám nagy része áll abból, hogy ezeket a trendek által szárnyra kapott fals információkat átbeszéljük, helyére tegyük a gazdikkal – kinek milyen információi vannak, amikről azt gondolja, hogy helyesek és minden körülmények között érvényesek.
Jelszó: egyensúly
Az egyik ilyen, viszonylag könnyebben megfogható téma, amivel ebben a cikkben foglalkozni szeretnék, az a mentális és a fizikai fáradtság problémaköre. Rengeteget beszélünk mostanság mentális fáradtságról – olyan, mintha a fizikai már teljesen háttérbe is szorult volna – pedig a tapasztalataim szerint mindkettővel foglalkozni kell a kiképzések során. Elengedhetetlen ugyanis, hogy a mentális és a fizikai egészségünk egyensúlyban legyen.
Ha folyamatosan trükköket tanítok a kutyámnak és gondolkodós játékokat játszunk, önmagában (sajnos) nem helyettesíti a mozgást és szabadtéri játékot más kutyákkal. Természetesen nagyon fontos, hogy hideg és esős napokon lekössük egy kicsit a kutyát, de hosszútávon a mentális tevékenység nem képes kiváltani a fizikait. Egyébként ez nálunk, embereknél is így van.
Minden kutya más
Hogy ez az egyensúly mitől alakul ki, persze teljesen egyén-, életkor és fajtafüggő. Nagyon változó, hogy melyik kutyának mekkora igénye van a mozgásra és a tanulásra. Az, hogy fizikailag milyen fáradtsági szinten van a kutya, kihat a mentális állapotára is: vannak, akik úgy jönnek tréningre hozzám, hogy előtte a gazdájuk egy órán keresztül futtatja őket, mert különben egyszerűen képtelenek lennének két másodpercnél tovább koncentrálni. De találkozom olyan kutyusokkal is, akik egy óra futkorászás után már egyáltalán nem tudnak figyelni a tréningen, mert olyan szinten elfáradtak fizikailag, hogy leginkább csak aludnának.
A koncentráció fejleszthető, sőt!
Attól függően, hogy milyen tevékenységet szeretnénk végezni a kutyánkkal, érdemes optimalizálni, milyen módon és mennyire fárasszuk le. Ahogy a fizikai teljesítmény, úgy a mentális is fejleszthető – a koncentráció fejlesztése pedig elengedhetetlen, bármilyen probléma kezeléséről van szó. A foglalkozások során sokszor foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, alapvetően ehhez alakítva a tréning menetét.
Egyénre szabott megoldások
A mentális és a fizikai igénybevétel tehát egyaránt fontos minden kutya számára, csak meg kell találnunk az élethelyzetnek megfelelő egyensúlyt. Mint ahogy nálunk, embereknél sem léteznek általános, mindenkinél működő életviteli receptek, az ebeknél is mindig az egyénre szabott megoldást keressük.
Mottóm, hogy a gazdi ismeri legjobban a kutyáját, így mindig abból kell kiindulni, ő mit lát és mit tapasztal. Az én feladatom kutyakiképzőként nem az, hogy ezt megkérdőjelezzem: azért dolgozom, hogy hidat képezzek a kutya és gazdája között.
Ha érdekelnek a további szakmai cikkeim a weboldalon, itt tudod őket elolvasni.
